Munkahelyi zaklatás: az online tér is kockázat

A zaklatás személyes és online formái egyaránt munkavédelmi kérdések

Az EU-OSHA közleménye egyértelműen a munkahelyi biztonság, egészség és jóllét szempontjából kezeli a zaklatást. A megfogalmazás szerint a munkahelyi zaklatás – akár személyes, akár online történik – súlyos következményekkel jár a munkavállalók biztonságára, egészségére és jóllétére nézve. Ez a munkáltatói gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenséget nem lehet kizárólag fegyelmi, etikai vagy HR-kommunikációs kérdésként kezelni: a megelőzésnek és a kezelésnek a munkahelyi kockázatokkal kapcsolatos gondolkodás részévé kell válnia.

A közlemény külön kiemeli a szexuális zaklatást. EU-szerte csaknem minden harmadik nő tapasztalt már szexuális zaklatást a munkahelyén. A példák között szerepelnek a nem helyénvaló viccek, valamint az egyértelmű szexuális utalást tartalmazó képeknek való kitettség. A felsorolás arra is rámutat, hogy a zaklatás nem kizárólag nyílt, fizikai vagy közvetlen cselekmény lehet: a kommunikáció tartalma, a munkahelyi légkör és a képi anyagokhoz való hozzáférés is érintheti a munkavállalók biztonságát, egészségét és jóllétét.

A munkáltató számára ebből az következik, hogy a zaklatásról szóló belső beszélgetésnek nem szabad csak a legsúlyosabb esetekre korlátozódnia. A forrásban említett példák – a nem helyénvaló viccektől az egyértelmű szexuális utalást tartalmazó képekig – azt jelzik, hogy a megelőzésnek a mindennapi munkahelyi viselkedésre, kommunikációra és a digitális tartalmak kezelésére is ki kell terjednie.

A digitalizáció új kockázatokat hoz a zaklatás területén

Az EU-OSHA arra is felhívja a figyelmet, hogy a digitális technológiák egyre inkább beépülnek a munka világába. Ezzel együtt új kockázatok jelennek meg: a munkavállalókkal szemben kollégák és harmadik felek által elkövetett zaklatás és erőszak online formái is a munkahelyi kockázatok közé kerülnek.

Ez különösen fontos azoknál a szervezeteknél, ahol a munkavégzés jelentős része digitális csatornákon, elektronikus kommunikáción vagy online kapcsolattartáson keresztül zajlik. A közlemény nem tesz különbséget abban, hogy a zaklatás személyesen vagy online történik: mindkettőt munkahelyi zaklatásként kezeli, ha a munkavállalók biztonságára, egészségére és jóllétére hatással van.

A harmadik felek említése szintén lényeges. A zaklatás és erőszak kockázata nem csak a munkatársak közötti kapcsolatokból eredhet. A forrás kifejezetten utal arra, hogy kollégák és harmadik felek is elkövethetnek ilyen cselekményeket. Ezért a munkáltatói áttekintésnek nemcsak a belső munkakapcsolatokra, hanem azokra a helyzetekre is ki kell terjednie, amelyekben a munkavállalók külső szereplőkkel kerülnek kapcsolatba.

A digitális térben megjelenő zaklatás kezelése azért is igényel tudatos megközelítést, mert a munkavégzéshez használt technológiák és kommunikációs csatornák mára a munkaszervezés részévé váltak. Ha ezekben a csatornákban jelennek meg nem helyénvaló viccek, szexuális utalásokat tartalmazó képek vagy más, zaklatásként értékelhető magatartások, akkor azok a munkavállalók jóllétére éppúgy hatással lehetnek, mint a személyes jelenlétben történő esetek.

A munkáltatónak valamennyi formát kezelnie kell

A közlemény központi üzenete, hogy a munkáltatóknak a zaklatás valamennyi formáját kezelniük kell. Ez a megfogalmazás nem szűkíti le a feladatot egyetlen csoportra, helyzetre vagy csatornára. A személyes és online zaklatás, a szexuális zaklatás, valamint a kollégák vagy harmadik felek által elkövetett zaklatás és erőszak egyaránt olyan terület, amelyet a munkáltatónak figyelembe kell vennie.

Gyakorlati szempontból ez átfogó szemléletet igényel. A szervezetnek érdemes áttekintenie, hogy a zaklatással kapcsolatos elvárásai, belső szabályai, jelzési lehetőségei és megelőzési lépései lefedik-e a személyes és az online helyzeteket is. Ugyancsak fontos megvizsgálni, hogy a munkavállalók számára világos-e: a nem helyénvaló viccek, az egyértelmű szexuális utalást tartalmazó képeknek való kitettség, valamint a digitális csatornákon megjelenő zaklatás is a munkahelyi biztonságot, egészséget és jóllétet érintő kérdés lehet.

Az EU-OSHA gyakorlati megelőzési intézkedések megismerésére is ösztönöz. A közlemény külön megnevezi a zaklatással és a szexuális zaklatással kapcsolatos online interaktív kockázatértékelési eszközt, az OiRA-t. Ez a munkáltatók számára olyan kiindulópont lehet, amely segíti a munkahelyi zaklatás jobb megértését és a megelőzés strukturáltabb átgondolását.

A kapcsolódó EU-OSHA-források között több esettanulmány is szerepel. Ezek témái között megtalálható a szexuális zaklatás megelőzése a vendéglátásban, a pszichoszociális kockázatok kezelése a banki szektorban, a munkaerő sokfélesége és a pszichoszociális kockázatok kezelése, valamint az offenzív magatartás és a szexuális zaklatás megelőzése a sokszínű munkaerő körében. A felsorolás alapján a zaklatás kérdése több ágazatban és több munkavállalói csoportot érintő pszichoszociális kockázatokkal is összekapcsolódik.

Mire érdemes most ránézni a szervezetben?

A munkáltatói feladat első lépése a látókör szélesítése. Ha a zaklatásról szóló belső anyagok vagy gyakorlatok csak a személyes jelenlétre koncentrálnak, akkor nem fedik le teljesen azt a képet, amelyet az EU-OSHA közleménye felvázol. Az online zaklatás, a digitális technológiákhoz kapcsolódó új kockázatok és a harmadik felek által elkövetett zaklatás külön figyelmet érdemel.

Második lépésként célszerű a megelőzés oldaláról közelíteni. A forrás nem pusztán a probléma súlyosságát hangsúlyozza, hanem gyakorlati megelőzési intézkedések megismerésére is utal, köztük az OiRA-eszközre. A munkáltató akkor jár el következetesen, ha a zaklatás és a szexuális zaklatás témáját beépíti a munkahelyi kockázatok áttekintésébe, és nem csak utólag, egy konkrét panasz esetén foglalkozik vele.

Végül fontos a vezetői üzenet egyértelműsége. Ha a zaklatás valamennyi formáját kezelni kell, akkor a munkavállalóknak is tudniuk kell, hogy a személyes és online magatartásokra egyaránt vonatkoznak a munkahelyi elvárások. Ez különösen azoknál a szervezeteknél fontos, ahol a digitális technológiák már szervesen beépültek a munkavégzésbe, és ahol a munkavállalók kollégákkal, valamint harmadik felekkel is rendszeresen kapcsolatba kerülnek.