Szív- és érrendszeri egészség: munkahelyi kockázatok az EU-OSHA szerint
Az EU-OSHA összefoglalója szerint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a munkahelynek is fontos szerepe van. A kockázatok között pszichoszociális, ergonómiai, fizikai, kémiai és biológiai tényezők is szerepelnek.
Miért munkahelyi kérdés is a szív- és érrendszeri egészség?
A szív- és érrendszeri betegségek az EU egyik legnagyobb közegészségügyi kihívását jelentik. A fogalom a szívet, az ereket és az agyi érrendszert érintő rendellenességek sokszínű és összetett csoportját foglalja magában, ideértve például a szívkoszorúér-betegséget és a sztrókot.
Az EU-OSHA hangsúlyozza: ezek több tényezőre visszavezethető betegségek. Kialakulásukban az életmódbeli és viselkedési tényezők, a már meglévő egészségügyi problémák, a genetikai hajlam, a társadalmi-gazdasági és környezeti hatások, valamint a foglalkozási kockázatok együttesen játszhatnak szerepet. Ezért a munkahelynek is fontos szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
A munkáltatók számára a legfontosabb üzenet az, hogy a kockázatok megismerése nem pusztán egészségvédelmi kérdés. Az EU-OSHA szerint az ilyen kockázatok és a szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásaik feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony intézkedéseket lehessen kidolgozni a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és a munkával töltött életszakasz egészségének támogatására.
Jelentős teher a munkavállalóknak és a szervezeteknek
A szív- és érrendszeri betegségek évente körülbelül 1,71 millió halálesetet okoznak az EU-ban. Bár előfordulási gyakoriságuk országonként eltérő, az EU egészét tekintve a munkával összefüggő halálesetek második leggyakoribb okát jelentik.
A hatásuk nem merül ki az egészségkárosodásban. Az EU-OSHA összefoglalója szerint a szív- és érrendszeri betegségek befolyásolhatják a munkavállalók életminőségét, munkaképességét és azt is, hogy képesek-e a munkában maradni. A betegségekkel együtt járhatnak a betegszabadság, a tartós munkaképtelenség, a korai nyugdíjba vonulás és a termelékenység csökkenése miatti költségek is. Ezek összköltségét az EU gazdasága szempontjából éves szinten több mint 210 milliárd euróra becsülik.
A megelőzés ezért kettős jelentőségű. Egyrészt támogatja a munkavállalók jóllétét, másrészt segíti a szervezeteket és a társadalmat abban, hogy kezelni tudják a betegségek egészségügyi és gazdasági következményeit.
Milyen munkahelyi tényezők növelhetik a kockázatot?
Az EU-OSHA szerint a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek több munkahelyi kockázati tényező együttes hatására vezethetők vissza. A felsorolásban elsőként szerepelnek a pszichoszociális kockázatok: a magas munkahelyi követelmények, az alacsony szintű munkavégzési önállóság, a hosszú munkaidő, a többműszakos munka, valamint a munkahelyi erőszak és zaklatás stresszt okozhatnak, ami kihathat a szív- és érrendszeri egészségre.
Fontosak az ergonómiai kockázati tényezők is. Ilyen például a nehéz fizikai munka, a hosszan tartó ülés vagy a hosszan tartó állás. A fizikai kockázatok között az EU-OSHA a szélsőséges hőmérsékletet, a zajt, a rezgést és a sugárzást említi.
A kémiai expozíciók szintén relevánsak lehetnek: ide tartoznak a nehézfémek, a részecskék, a por, a motorok kipufogógáz-kibocsátása és egyes növényvédő szerek. A biológiai anyagok körében a közlemény bizonyos fertőző betegségeket is említ, például a Covid19-et.
A kockázatok típusa és mértéke ágazatonként, foglalkozásonként és munkavállalói csoportonként eltérő. A munkahelyi expozíciók szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatását emellett olyan tényezők is befolyásolhatják, mint az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági körülmények, a már meglévő betegségek és az életmód.
Uniós fókusz és kutatás: mire érdemes figyelni?
Az Európai Bizottság az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének egyik fő célkitűzéseként emelte ki a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének javítását. Más uniós kezdeményezések – köztük az „Egészségesebben, együtt” című, nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezés, a szívvédelmi terv és az Európai Parlament Közegészségügyi Bizottságának a tervre adott válasza – az összehangolt fellépés fontosságára mutatnak rá.
Az EU-OSHA nagyszabású kutatási programban vizsgálja a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségeket. A cél a munka szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásának jobb megismerése, a tudományos bizonyítékokon alapuló megelőzés támogatása érdekében.
A program vizsgálja a foglalkozási kockázati tényezőket, valamint a munkával összefüggő és a munkán kívüli kockázati tényezők egymásra hatását. Meghatározza a nagyobb kockázatnak kitett ágazatokat, foglalkozásokat és munkavállalói csoportokat, és elemzi a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek terhét az EU egészére nézve. Áttekinti továbbá azokat a szakpolitikákat, stratégiákat, munkahelyi beavatkozásokat és gyakorlati forrásokat, amelyek segítik a megelőzést, valamint a biztonságos munkahelyi reintegrációt szív- és érrendszeri események után vagy krónikus szív- és érrendszeri betegségek mellett.
Forrás: Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA), 2026. szeptember 9. Szív- és érrendszeri egészség a munkahelyen
Ez az összefoglaló az EU-OSHA nyilvánosan elérhető anyaga alapján készült, magyar munkáltatói szempontból értelmezve. A szöveg első változatát mesterséges intelligencia állította össze, a megjelenés előtt a HSE Digital szakértője ellenőrizte. Az itt olvasottak tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak.
Megfelel a cége a munkavédelmi előírásoknak?
Töltse ki ingyenes előminősítőnket, és pár perc alatt megtudja, mekkora bírságkockázattal néz szembe.