Szív- és érrendszeri kockázatok: munkahelyi tényezők a fókuszban

Nem csak egészségügyi, hanem munkahelyi kérdés is

A szív- és érrendszeri betegségek az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást jelentik az EU-ban. Ebbe a körbe a szívet, az ereket és az agyi érrendszert érintő rendellenességek sokszínű és összetett csoportja tartozik, például a szívkoszorúér-betegség és a sztrók.

Ezek több tényezőre visszavezethető betegségek. Kialakulásukban szerepet játszhatnak életmódbeli és viselkedési tényezők, már meglévő egészségügyi problémák, genetikai hajlam, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások, valamint foglalkozási kockázatok is. Ezért a munkahely nem külső szemlélője a problémának: fontos szerepe lehet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

A megelőzés alapja annak megértése, hogy a különböző munkahelyi kockázatok milyen hatást gyakorolhatnak a szív- és érrendszeri egészségre. Erre azért van szükség, hogy hatékony intézkedéseket lehessen kidolgozni a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, valamint a munkával töltött életszakasz egészségének támogatására.

Jelentős teher a munkavállalóknak és a szervezeteknek

A szív- és érrendszeri betegségek évente körülbelül 1,71 millió halálesetet okoznak az EU-ban. Előfordulási gyakoriságuk országonként eltérő, de az EU egészét tekintve a munkával összefüggő halálesetek második leggyakoribb okát jelentik.

A hatás nem áll meg az egészségromlásnál. A szív- és érrendszeri betegségek befolyásolhatják a munkavállalók életminőségét, munkaképességét és azt is, hogy képesek-e a munkában maradni. A betegszabadság, a tartós munkaképtelenség, a korai nyugdíjba vonulás és a termelékenység csökkenése költségekkel jár. Ezek összköltségét az EU gazdasága szempontjából éves szinten több mint 210 milliárd euróra becsülik.

A megelőzés ezért egyszerre munkavállalói jólléti és szervezeti kérdés. Ha a munkáltató figyelembe veszi a munkával összefüggő szív- és érrendszeri kockázatokat, azzal hozzájárulhat a munkavállalók jóllétéhez, és egyúttal segítheti a szervezetet az ilyen hatások kezelésében.

Milyen munkahelyi kockázatokra kell figyelni?

A munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek több munkahelyi kockázati tényező együttes hatására vezethetők vissza. A pszichoszociális kockázatok közé tartoznak a magas munkahelyi követelmények, az alacsony szintű munkavégzési önállóság, a hosszú munkaidő, a többműszakos munka, valamint a munkahelyi erőszak és zaklatás. Ezek stresszt okozhatnak, ami kihathat a szív- és érrendszeri egészségre.

Az ergonómiai kockázati tényezők között szerepel a nehéz fizikai munka, valamint a hosszan tartó ülés vagy állás. A fizikai kockázati tényezők körébe tartozik a szélsőséges hőmérséklet, a zaj, a rezgés és a sugárzás. A kémiai expozíciók között megjelennek a nehézfémek, a részecskék, a por, a motorok kipufogógáz-kibocsátása és egyes növényvédő szerek. Biológiai anyagok is szerepet játszhatnak, beleértve bizonyos fertőző betegségeket, például a Covid19-et.

A kockázatok típusa és mértéke ágazatonként, foglalkozásonként és munkavállalói csoportonként eltérő. A munkahelyi expozíciók szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatását olyan tényezők is befolyásolhatják, mint az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági körülmények, a már meglévő betegségek és az életmód. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elegendő egyetlen kockázati tényezőt kiragadni: a munkahelyi terheléseket és az érintett munkavállalói csoportokat együtt kell vizsgálni.

Uniós fókusz és kutatás

Az Európai Bizottság az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének egyik fő célkitűzéseként emelte ki a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének javítását. Más uniós kezdeményezések is az összehangolt fellépés fontosságára mutatnak rá annak érdekében, hogy a szív- és érrendszeri egészség az EU egész területén javuljon.

Az EU-OSHA nagyszabású kutatási programban vizsgálja a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségeket. A cél a munka szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásának jobb megismerése, hogy ez tudományos bizonyítékokon alapuló megelőzést támogasson az EU egész területén.

A program vizsgálja a foglalkozási kockázati tényezőket, valamint a munkával összefüggő és a munkán kívüli kockázati tényezők egymásra hatását. Meghatározza a nagyobb kockázatnak kitett ágazatokat, foglalkozásokat és munkavállalói csoportokat, továbbá elemzi a munkával összefüggő szív- és érrendszeri betegségek terhét az EU egészére nézve.

A kutatás áttekinti azokat a szakpolitikákat, stratégiákat, munkahelyi beavatkozásokat és gyakorlati forrásokat is, amelyek segítik a megelőzést, illetve támogatják a munkavállalók biztonságos munkahelyi reintegrációját szív- és érrendszeri események után, vagy krónikus szív- és érrendszeri betegségek melletti munkában maradásukat. Az eredmények a „Közösen a munkahelyi mentális egészségért!” című Egészséges munkahelyek kampányhoz is alapul szolgálnak, különösen a pszichoszociális kockázatok és a szív- és érrendszeri egészség közötti összefüggések terén.